Újszeged Egészségközpont

 HEREDAGANAT

Leggyakrabban fiatal felnőttkorban (20-40 évesek) jelentkezik, ritkán gyermekekben is előfordulhat. Az ilyen korú férfiak leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegsége. Magyarországon évente 400 új esetet diagnosztizálnak, de ez a szám folyamatosan növekszik, vagyis a külső tényezők feltehetően fontos szerepet játszanak megjelenésében. Hajlamosít rá rejtett heréjűség, genetikai hajlam és korábbi csírasejtes rák.

TÜNETEI: A here bármilyen megnagyobbodása, vagy a két here közötti szokatlan különbség esetén gyanakodni kell, és vizsgálatra menni. Kezdetben akár kitapintható borsónyi csomó jelenhet meg, de a tompa fájdalom, nehéz vagy húzó érzés is figyelemfelhívó lehet a herezacskóban. Később a lágyéki nyirokcsomók is megnagyobbodhatnak, és távoli áttétek alakulhatnak ki. Általánosan ajánlott a férfiak havi egyszeri rendszeres önvizsgálata pubertás kortól, mert az időben felfedezett elváltozás gyógyítható.

ÖNVIZSGÁLAT

A legalkalmasabb idő a fürdőkádban vagy a zuhany alatt, közvetlenül tisztálkodás után, amikor a herezacskó izomzata a leglazább.

1. lépés A tenyérre helyezett herezacskót könnyedén emelgetve átvizsgáljuk, előbb az egész szervet, majd külön-külön, arra figyelve, hogy észlelünk-e a szokásoshoz képest változást a méretben, alakban. Nem rendellenes, ha az egyik here pubertástól kissé súlyosabb a másiknál.
2. lépés Óvatosan mindkét herét mutató - és hüvelykujjal körbetapogatva kell ellenőrizni, hogy nem nagyobbodtak-e meg, illatetve nem tapintható-e korábban nem észlelt csomó. Ha esetleg rugalmas duzzanat észlelhető, az valószínűleg nem a hererák jele, hanem a herezacskóban levő folyadékra utalhat, ami egyszerűen kezelhető. Ezután a heréket a hímvessző töve felé tapintva, érezhető az ondóvezeték és a mellékhere is mindkét oldalon. Ezek kitapintása kezdetben nem mindig sikerül, illetve egyesek csomóként értékelik, de nem kell megijedni.

Ha az önvizsgálat során bármilyen rendellenességet tapasztal sürgősen forduljon urológushoz, háziorvostól beutaló nem szükséges.

PROSZTATADAGANAT

Magyarországon a férfiak daganat miatti halálozásának negyedik leggyakoribb oka a prosztatarák.  A daganat a prosztata mirigyeit bélelő hámból alakul ki, esélye a kor előrehaladtával nő. A szűrővizsgálatokat elég kevesen veszik igénybe, így Magyarországon évente 1400-1500 férfi hal meg emiatt. Kialakulásának pontos oka nem ismert, megjelenése sem a szexuális aktivitással, sem a nemi betegségekkel nem áll összefüggésben. A nemi érintkezéssel átvihető vírusfertőzések szerepére eddig nem találtak bizonyítékot. Ami biztos, hogy a betegség kialakulásában környezeti, genetikai és hormonális hatások is szerepet játszanak. Számtalan más daganathoz hasonlóan nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem évek telnek el míg tüneteket okozó elváltozás alakul ki. Az idejében felismert daganat gyógyítható, de legalább visszaszorítható. Ennek érdekében ajánlatos minden 40 év feletti férfi évenkénti ellenőrzése az alábbi két módon:

1. PSA-vizsgálat (vérvétel a Prosztata Specifikus Antigén szintjének meghatározása) – urológus ad beutalót a mintavételhez
2. Rektális digitális vizsgálat – a prosztata végbélen át történő tapintásos vizsgálata, urológusnál egyszerű, rövid rutinvizsgálat – beutaló jelenleg nem szükséges, általában csak regisztráció.

Indokolt esetben a prosztata ultrahangos vizsgálata, ezután szükség esetén szövettani mintavétel történik. A biztos diagnózis a szövettani elemzés után állítható fel.

TÜNETEI: A korai fázisban tünetmentes, a szűrővizsgálatok elhanyagolásával gyakran kései stádiumú elváltozások kerülnek csak felfedezésre. Erre utalhat a gyakori, vagy nehezen induló vizelet, a vizelet visszatartás nehézsége, a gyenge vagy vizelés közben időnként megszakadó vizeletsugár, illetve a vizelés közben jelentkező fájdalmas, égető érzés. Ezen tünetek hasonlóak a férfiak többségénél a kor előrehaladtával kialakuló prosztata-megnagyobbodáskor tapasztalt tünetekkel, mely ugyancsak rendszeres urológiai kontrollal, időben adagolt gyógyszerekkel lassítható. Hasonló panaszok jelentkeznek a prosztata gyulladásos betegségében is. E tünetek jelentkezése esetén feltétlenül indokolt szakorvosi ellenőrzés a daganat kizárása céljából. A vér megjelenése a vizeletben, ondóban gyakran már nem a korai szakaszban figyelmeztet. Az előrehaladott esetekben deréktáji fájdalom, csípőben, combban jelentkezhet merevség.

TÜDŐRÁK

Világviszonylatban a leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség, Magyarországon a leggyakoribb halálok. A köztudatban jól ismert tény a kialakulás hátterében a dohányzás. Ez azonban nem az egyetlen hajlamosító tényező. Nem új felismerés, hogy a tüdőrák kockázata fokozott azokon a területeken, ahol erősebb a légszennyezettség. Az egyértelmű ok-okozati kapcsolat felállítása nehéz, mert nem lehet könnyen figyelmen kívül hagyni a dohányzás torzító hatását. Ennek ellenére megalapozottnak tűnik, hogy a szállópor (2.5 mikronnál kisebb részecskék) által okozott légszennyezettség komoly szerepet játszik a daganatok kialakulási kockázatának növekedésében. A légszennyezettség mértékét általában a 2.5 ill. a  10 mikronnál kisebb részecskék koncentrációjával jellemzik. Jelentősége a 2.5 mikronnál kisebb részecskéknek van, mivel ezek a léghólyagocskákba is eljutnak, sőt a véráramba is, így növelik a szív-érrendszeri betegségek kockázatát is.

Hazánkban a 40 év feletti dohányzók tüdőszűrése feltétlenül indokolt évenként, de a nemdohányzók rendszeres szűrése is fontos lenne. A TBC miatti rendszeres ernyőkép-szűrések száma  a 70-es években volt a legmagasabb, azóta a szűrési fegyelem lazulásával már csak a tüdődaganatok egyharmadát emelik ki ilyen módon. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a szűrés során felfedezett tüdőrákos betegek stádiummegoszlása kedvezőbb, a sikeresen operáltak aránya kétszerese a panasszal felfedezett esetekhez képest. Fontos szempont az is, hogy más betegségek, pl. az ismét emelkedő számú tüdőtuberculosis, vagy más nyirokúti ill. szív alaki elváltozását okozó betegségek is hamarabb kiszűrhetőek.

TÜNETEI: A korai stádiumban, mint a legtöbb daganat nem okoz tünetet. Fájdalommal általában nem jár, mert a tüdőben kevés a fájdalomérző receptor.

1. Tartós köhögés, vagy dohányosoknál a köhögés jellegének megváltozása (mivel esetükben ez általában nem új tünet)
2. Véres köpet – a daganat betör a légutakba, és a kiserekbe. a vér mennyisége változó, azonnal orvoshoz kell fordulni.
3. Kiújuló hörgő-vagy tüdőgyulladás – a daganat összenyomhatja a környező légutakat, ezeken a területeken megszűnhet a légcsere, ami fertőzéshez, vagyis köhögéshez, gennyes köpethez vezet.
4. Állandó mellkasi fájdalom – kb. az esetek negyedében
5. Általános tünetek – ziháló légzés, rekedtség, tartós fáradtság, gyengeség
6. Válltáji fájdalmak - a tüdő közelében futó idegek is nyomás alá kerülhetnek

Az áttétek az érintett szerv betegségére utaló tüneteket okoznak, leggyakoribb a máj, csont és agyi áttét. 

 MÉHNYAKRÁK

A szöveti elfajulás leggyakrabban 25-40 év között alakul ki. Általában a méhnyak felszínét borító hámsejtekből indul ki, de érintheti a méhnyak mirigyeit alkotó sejteket is. A méhnyakrák kialakulását általában hosszú ideig tünetmentesen a hám különféle súlyosságú elváltozásai előzik meg. Az első panaszok akkor jelentkeznek, ha a fejlődő daganat már beszűrte a méhnyak izomállományát és/vagy ráterjedt a környező szövetekre.

A hámsejtek szabályozatlan osztódásának oka csaknem minden esetben valamilyen HPV (Human Papilloma Virus) rákkeltő típusa által kialakított fertőzés. A vírus emberről emberre alapvetően nemi úton terjed. A kutatások szerint az aktív nemi életet folytató nők 80%-a valamelyik életszakaszában fertőződik a vírus egyik típusával. Ez akár 12-18 hónap alatt elmúlik a szervezet természetes védekezésének köszönhetően, de később a daganatos elváltozás hívhatja fel rá a figyelmet.

A méhnyakrák kezdeti stádiumában kezelve teljes gyógyulás várható. Ezért is nagyon fontos az évenkénti nőgyógyászati kontroll és citológiai vizsgálat 18 éves kortól, vagy a nemi élet megkezdésének időpontjától.

A citológiai vizsgálathoz sejtmintát vesznek a méhnyak felszínéről és ezt tárgylemezre kenik. A festést követően szövettani elemzés történik.

P1 – normál

P2 – normál

P3 – bizonytalan

P4 vagy fölötte – rákmegelőző állapot

A gyakorlatban előfordulnak álnegatív esetek, de az évenként ismételt vizsgálat csökkenti ezek számát. Ennek ellenkezője is megtörténhet, amikor tévesen merül fel a rákos elváltozás jelenléte. HPV nélkül nincs daganat, így ha bizonytalan a lelet, akkor HPV-vizsgálatot végeznek. Ha ez negatív, akkor nagy valószínűséggel kizárható a rákmegelőző elváltozás. Pozitív HPV-lelettel, de egyéb szervi elváltozás nélkül beavatkozás nem indokolt, csak maximálisan 6-12 hónappal később ismételt szövettani vizsgálat szükséges.

A citológiai vizsgálat megbízhatóságának javítása

1. Ne a menstruáció idején történjen a vizsgálat
2. Ne végezzen hüvelyöblítést a vizsgálat előtti 48 órában
3. Ne éljen házaséletet a vizsgálat előtti 48 órában
4. Ne használjon tampont, fogamzásgátló habot, zselét, hüvelykrémet vagy más hüvelyi gyógyszert a vizsgálat előtti 48 órában

A teszt kiegészíthető HPV kimutatással, de ezt csak gyanús esetekben végzik el. A célzott szűrővizsgálatok száma lassan növekszik hazánkban, így a méhnyakrák okozta halálozás is csökken, de elmarad a fejlett országok eredményeihez képest. Jelenleg évente 6000-8000 méhnyak-csonkolást (conizációt) végeznek megelőzésképpen, de ezt követően is javasolt az évenkénti kontroll.

Kockázati tényezők csökkentése

1. Szexuális partnerek számának csökkentése
2. Gumióvszer használata
3. Dohányzás kerülése

A gumióvszer nem nyújt biztos védelmet a HPV-vel szemben, mert a vírus bármilyen fertőzött bőrfelületről átkerülhet a partner bőrére. Azonban a betegség kialakulásának kockázatát növelik más, nemi úton terjedő betegségek – ezek ellen viszont hatékonyan véd a gumióvszer. Egyes eredmények arra utalnak, hogy az A-vitamin gátolja a méhnyak felszínén a rákos folyamatok kialakulását, de ennek bizonyításához további vizsgálatok szükségesek.

MEGELŐZÉS

Többféle HPV-elleni védőoltás elérhető. Magyarországon 2014 óta kötelezően felajánlandó és ingyenes a 13-14 éves lányok oltása. Az oltás 100 %-os hatásúnak bizonyult azon hölgyek esetén, akik az oltás időpontjában még nem fertőződtek HPV-vel. Ezért a szexuális élet megkezdése előtti oltás a leghatékonyabb. Felnőttkorban sem késő beadatni a védőoltást, mivel a fertőzésnek a nők bármelyik életkorban ki lehetnek téve, illetve a fertőzés késői káros következményeit is hatékonyan kivédi az oltás.

Prevenciós program

AZ EMLŐSZŰRÉS

Az emlőrák a nők leggyakoribb betegsége, Magyarországon évente kb. 8000 új beteget fedeznek fel. A nők nagy része maga veszi észre az emlődaganatot úgy, hogy csomót észlel a mellében. Az emlők önvizsgálata kiemelt fontosságú a daganatos elváltozások korai felismerése érdekében. Jelen tudásunk szerint az 1 cm-nél kisebb elváltozásokat felfedezve, és kezelve a gyógyulás esélye a 95%-ot is elérheti. Ezért legkésőbb 20 éves kortól havonta egyszer, lehetőleg a menstruációs periódust követően kell elvégezni az önvizsgálatot, amikor az emlő a legpuhább és a legkönnyebben áttapintható. Ha a menstruáció nem rendszeres, célszerű minden hónapban ugyanazon a napon megvizsgálni a melleket. A klimax után, minden hónapban egyszer, egy meghatározott napon történjen vizsgálat.

Az önvizsgálat menete:

• emlők megtekintése egy nem torzító tükörben szemből és oldalról (észlel-e nagyságbeli különbséget, bőr behúzódást, megvastagodást)
• ismételje meg csípőre rakott kezekkel ugyanezt
• ismételje meg felemelt karokkal is
• bal karját tartsa emelve, jobb kéz zárt ujjaival köröző mozgással tapintsa át bal mellét ( talál-e korábban nem észlelt göböt, csomót)
• jobb karját emelve ellenkező oldalon is végezze el ugyanezt
• feküdjön le, bal váll alá tegyen párnát, bal karját feje felé emelve jobb kézzel körkörös mozdulattal kívülről befelé, a mellbimbó felé haladva tapintsa át a mellét
• ezután vizsgálja meg az emlő és a hónalj közötti területet, a hónaljárkot felemelt karral, majd törzse mellé engedett karral
• enyhén nyomja meg a mellbimbót, észlel-e váladékozást
• ismételje meg ellenkező oldalon is a tapintást, és a bimbó vizsgálatát.

Nagyon fontos, hogy először mindenkinek meg kell ismerni a saját emlőjét. Első alkalmakkor gyanúsnak látszó dolgok valószínűleg ártalmatlanok, inkább az idők során bekövetkező változásokra kell figyelni. Az alábbi esetekben haladéktalanul forduljon orvoshoz:

• a mell formájának megváltozása
• az emlő bőrének megváltozása
• csomó vagy göb az emlőben, hónaljban
• a bimbó tartós behúzódása
• váladékozás az emlőbimbóból

Egyénileg 20 éves kortól javasolható, hogy szakorvos ellenőrizze az emlőket évente, de legkésőbb 40 éves kortól mindenképpen évenkénti kontroll javasolt.

Mammográfia (mely minimális kellemetlenséggel jár, nem fájdalommal) javasolt:

• 30-45 év között 3 évente szakmai ajánlás szerint
• 45-65 év között 2 évente behívás alapján
• 50 év felett évente szakmai ajánlás szerint

AZ EMLŐRÁK

A legnagyobb gyakoriság 50-60 év között a nőknél, de 40 év alatti nőknél is egyre gyakrabban fordul elő. Férfiaknál is előfordul ritkán, az összes emlőrákos eset 1%-ában.

Fokozott a kockázat azoknál, akiknek a családjában előfordult emlőrák, vagy más nőgyógyászati daganat, vagy férfiágon prostata-, lágyrészdaganat. Fokozott rizikót jelent, ha a tumor fiatal korban alakult ki, esetleg a páros szervek mindegyikét megtámadta. A kutatók már azonosítottak az emlőrákért talán felelős gént, mely az ilyen daganatos elváltozások egy részében megtalálható, de a belső és külső hatások együttese szükséges a betegség tényleges kialakulásához. Külső tényezők közül a sugárhatások tehetők gyakran felelőssé, így a mindennapi gyakorlatban a munkahelyi sugárártalmak és a korábbi daganatos betegség miatti sugárkezelés játszhat szerepet a kialakulásban. A betegség döntő kockázati tényezője belső okokra vezethető vissza. Az egyik legfontosabb az életkor, melynek előrehaladtával nő a betegség valószínűsége. Egy másik fontos ok a női nemi hormon, az ösztrogén hatása. Fokozott ösztrogénszint alakul ki megnyúlt menstruációs ciklus esetén, illetve azoknál, akiknél az első vérzés az átlagosnál korábban, vagy a klimax az átlagosnál később következik be. Ide sorolható a mesterséges megtermékenyítéskor, vagy a klimaxos tünetek kezelésére alkalmazott hormonpótló kezelés. Fokozott a kockázata a gyermektelen, vagy az első gyermeket 30 éves kor felett világra hozó nőknek.